Sopron és egyebek - Első nap

__Ismét itt a tavasz ( már jó ideje), a kirándulások évszaka. A blogom is nyitogatja szirmait, most már nem kell majd nagyítóval keresgélnem, hogy miről is írhatnék.
Rögtön bele is vágok a lecsóba: kis csapatunk nekivágott a munka ünnepén, hogy felkeresse a hűség városát. El is regélem nyomban.

Szereplők

Anyu - akit felesleges definiálni, és lehetetlen is
Panni - aki a húgom
Somi - akit szintén nem lehet szavakba önteni, de az egyszerűség kedvéért: a barátom
Nóra - azaz ÉN, szerény személyem

Május 1.
Küldetés célja: Panni vasútmániássá nevelése. Szerencsés esetben eljutás Sopronba.

Szekszárd állomásról 7:28-kor indult a vonatunk. Bz. Mi más? A mellékkocsi hátuljában ültünk, így remekül megfigyel-
hettük az egyre távolodó tájat. Panni persze már a Bz-től is el volt ájulva, féltem, hogy jobban fog neki tetszeni még a Bhv-nál is. Mert hát ugye fontos hogy az ember első élményei milyen mozdonnyal/kocsival kapcsolatban vannak. Én is hasonló okok miatt imádom a - lehet hogy nem túlzottan figyelemreméltó - remot M47-est.
__Na, szóval Sárbogárdig Bz-vel utaztunk, meg onnan Székesfe-
hérvárig is. De Sárbogárdtól már egy Bdzx-ben ültünk, amit ugye imádok, mert nem lett még a felújítás áldozata. Két és háromszemélyes támla nélküli műbőr ülések, az előtér és az utastér közötti falban is megvan az ablak, ezáltal sokkal tágasabb, világosabb hatása van a kocsinak. Somi kalauzkulcsának köszönhetően bekukucskáltunk a poggyásztérbe is, amely üresen tátongott.
__Fehérvárig persze csigalassúsággal mentünk, volt ahol 10-es lassújel volt. Hát, turistavonat... Tökéletes volt a nézelődéshez, a tájban való gyönyörködéshez.
__Na, Székesfehérvártól Szombathelyig persze heringjárat volt. Amúgy eleinte halberstadti kocsikban ácsorogtunk, aztán Veszprémnél leszállt egy csomó biciklista a Bdbh-ból, úgyhogy a tömeken átverekedve magunkat le tudtunk ülni. Aztán csak elzötykölődtünk Szombathelyig...
__Ahol pedig is... sikeresen lekéstük a 13 óra után egy kevéssel induló vonatot. Történt ez úgy, hogy Somi azt mondá: Na, ez itt egy repceszín Gysev vonat, pont a jó irányba van a mozdony, csak ez lehet az. Felcuccoltunk. A hangos be is mondta, hogy vonat indul a negyedik vágányról Sopronba. Mi nem ott voltunk. Lementünk megkérdezni hogy mi a csuda van...
__Összefutottunk egy kék sisakos, bajszos bácsival. A kedves tolatásvezető úr kérdésünkre ezt felelé: igen, ez a vonat megy Sopronba. De szálljunk végre fel, mert épp tolatnak a valamilyen "a" vágányra. Hogy milyenre, azt sajnos nem lehetett érteni, hiszen a bajusza kitűnő hangfogóként működött. Viszont: azt nem kérdeztük meg, ugyan mikor indul a vonat?
__No de nekünk valami bűzlött. Ekkor már a negyedik vágányon szintén egy repce színű vonat állt, dugig emberekkel. Nálunk egy lélek se. Somimmal és Panni átkutatták a vonatot, és azt a néhány szerencsétlent, akit ott leltek, vallatóra fogták: nem ennek a vonatnak kéne nemsokára Sopronba indulni? De igen - mondák ők - hiszen az az ember, a kék sapekkal, azt mondta, hogy hát bizony ez a vonat megy 13 óra nemtomhány perckor Sopronba.
__Aztán a negyedik vágányon lévő vonat pont abban a szent percben elhagyta az állomást, amikor elvileg a MI vonatunknak kellett volna indulnia. Lepakoltuk mind a 9 darab tömött csomagunkat a vonatról egy padra és elmentünk szépen megkérdezni a forgalmista nénit. Hát és igen... Bizony Kék Sapek elszúrta. Így történt hogy lekéstük a Sopronba tartó heringjáratot.
De nem csüggedtünk, egy kávé után be is vágódtunk az egy órával később induló vonatba, ami háth... igen csak bámulatra méltó volt számomra. Egy Bhv.
__De hogyan, könyörgöm!? Koszosan, büdösen, undorítóan, szétverten? Minden leszerelhető ellopva? Na? Na? Beugrik valamelyik vasúttársaság vonatain eltöltött út hangulata?? Szeretjük mi a MÁV-ot, de azért összeszedhetné magát... És valaki közölhetné már velük, hogy ROSSZ IRÁNYBA HALADNAK!! Látszatberuházások? Hú de modernek vagyunk! Még a WC ajtóhoz is gombot használunk, nem kilincset, hogy minél gyakrabban csődöt mondjon! Ja, és képzeljétek, átváltottunk a kárpitos ülésre! Eddig se tudtuk takarítani a vonatokat, de most még jobb lesz: a kárpitból még ha akarnánk se tudnánk kiszedni a mocskot! Hja, és ezekért a modern körülményekért pótdíj is jár ám! Mint a Sugovica IC-re. Mert nagy szó ám, ha egy elvileg elővárosi vonatocskán tölthetsz három órát Pestig, miközben szétzsibbad a hátsó feled a 2 centi vastag szivacson, amit a műanyag ülésre tettünk luxusként. Erre van pénz. De egy csomó állomásépület roskadozik, meg még sorolhatnék egy csomó mindent, de minek? Hisz gondolom ti is tapasz-
taljátok...
__Na, hát kérem szépen, a Gysev más világ! Hol is tartottam? Ja, Bhv. FELÚJÍTVA! Nem minden modern izéra lecserélve! Viszonylagos tisztaság. Plüss ülések. Van függöny!!! (Méghozzá MÁV-os) És hát ugye nem kell bemutatnom, hogy egy Bhv ülés milyen kényelmes tud lenni... Említenem sem kell, hogy a legtöbb állomásépület amit láttam szintén fel volt újítva, még akkor is, ha érdekes színekben pompázott.
__Na meg a táj is micsoda színekben pompázott: pont mint a vonatok és az állomás épületek. Szerintem ezek még a vidéket is átfestették az egységes színterv kedvéért! Végig az ablaknál tolongtunk az úton.
__És persze szerencsésen megérkeztünk Sopronba. Az állomásépület kívülről nem egy nagy szám, bár az óratorony azért figyelemre méltó. Viszont belülről akad egy pár szépség.
__Ezek után elfoglaltuk a szállást. Taxival mentünk, mert a busz elég drága volt (fejenként 225 Ft!!!). Aztán pedig tettünk egy sétát a belvárosban és vacsoráztunk egy finomat.


És ezzel az idilli kis képpel le is zárnám a beszámolót erről a napról.

Küldetés: Teljesítve.

Új himnusz zeng

Új himnusz zeng immár az ajkakon,
Színek alatt szürke világbirodalom.
Új himnusz zeng immár az ajkakon
Új idők himnusza, s a bugyuta mind dalol.

Régi-új népek zengik már az imát,
Melyet szájukba egy újabb zsarnok ád.
Régi-új népek zengik már az imát,
Régi népből lett új, plasztik babák.

A Lélekhez

A rabiga kínjait letette már a nap bíbor fénye
Esteledik már, csak Te nem pihensz, lélek.
Lélek! Szilaj paripa! Ki kínt nem tűr hátán!
Elmúlik végül a bú a porba hullván.

Lélek! Ki jogot nem ismersz, csakis igazat!
Mondd, mi lesz vélünk, ha reményeink elhagynak?
Lélek! Gyöngédség szelíd liliomkoporsója!
De mégis, ha halunk, te hullsz először porba.

Pókica

Hát nem aranyos!? :)

Kis cukipofa... ;)

A bánathoz

Talán azt hiszed, balga lélek vagyok?
Oh, de hisz balga lélek az te vagy,
Te ábrándos mélabú!

S nem látod, mint menetelek egyre
Előre ásott sírom felé, melyen
Már ott függ a koszorú?

Szemeim homályán nem merengés ül.
Vak vagy tán, hogy nem látod meg: a lélek,
Hogyha sérült, álcát húz?

Teherkocsik Szekszárdon

Hajolj le!

A Rammstein Bück dich c. száma után, szabadon...

Hajolj le!
Markolni akarom a húsodat,
Érezni akarom, ahogy nyögsz.
Hajolj le!
Hallani akarom a hangodat,
Ahogy kegyelemért könyörögsz.

Hajolj le!
Felszítottad bennem a szenvedélyt,
Mint zúgó vihar a vad tengert.
Hajolj le!
Most megmutatom, mit más nem ért,
Vágyam, hogy megmártózzak benned.

Hajolj le!
Most nem az van, amit te szeretnél,
Látod, ezt nem érti az ember.
Hajolj le!
Akarnod kell, hogy az enyém legyél,
Engem, tudod, csak így szerethetsz.

Gemenc - Kisvasúti nap 2008

Meg kell, hogy mondjam, ez a gemenci kirándulás minden várakozásom ellenére közel sem volt a legjobb.
Először is hideg volt. Nagyon hideg.
Másodszor pedig nyitott kocsik voltak! Illetve voltak fedettek is, kályhával fűtöttek, csak, hoppá, azok le voltak foglalva csoportoknak! Úgyhogy agyon fagytunk. Meg is betegedtem.
Harmadszor többször leordibálta a fejünket egy erdész. Oké, hogy ránk szól ha valami olyant csinálunk, amit nem szabadna. De nem ilyen stílusban, és főleg nem ilyen gorombán! Mellesleg, nem is tudtam, hogy mikor rááll a mozdony a szerelvényre, nem szabad a kocsikban tartózkodni! Például Sárbogárdon se szokták kipakolni a halom utast, mikor a dízelmozdony helyett elénkraknak egy villanyt. Elég vicces lenne. Szóval ebbéli tudatlanságunk okán nem kellett volna ilyen lecseszős stílusban ordibálni velünk. No mindegy.
Negyedrészt, hát eléggé szervezetlenség volt. Szerintem három nagyon jó program volt, de ha az egyiken résztvett az ember, lemaradt a többiről. Szívás. Ha kétszer akart gőzösözni, akkor lemaradt az ebédről. Meg hasonlók.
Mellesleg a "Fotókiállítás" címet viselő program elnevezése igen csalókás volt: a Dunapart megállóhelynél volt fölállítva a réten két farostlemez tábla, amire ki volt téve néhány "igen művészi" fotó, mint például: egy csomó ember a kaja körül. Vagy: egy halom ember a nyitottkocsiban. Húúú... Szóval, valami profi természetfotókra, vagy ilyesmire számítottam, erre...
Hogy valami jót is mondjak...
Először is: Rezét. Ugyan olyan gyönyörű- séges volt, mint mindig. Imádom. :)
Másodszor: az ebéd valami hihetetlen finom volt! Jó kiadós, tartalmas, és hatalmas adagot kaptunk a két ebédjegyünkért cserébe.
Harmadszor a vasútmodell kiállítás nagyon színvonalas volt, a "Pécsi Gyors" nevű vasútmodellező klub munkáit tekinthettük meg.

Na és most jöjjön a részletes mese:
2008. szeptember 20., Szombat
Reggel 7 óra
Ébredés. Kóma. Készülődés. Termosz, forró tea. Késésben vagyunk.
Reggel 8 óra 10 perc
Rohanáás! Bevágódunk Somival a kocsiba, anyu visz ki minket Pörbölyre. Ugyanis nem volt megfelelő időben se vonat se busz.
Reggel 8 óra 40 perc
Pörböly. Hideg van. Jéghideg. Semmiről sem maradtunk le. Okés, jegyek vétele. Egy fél vagyon. Nembaj. Irány a Rezét! Megtaláljuk, éppen szürcsöli a vizet. Ugyanolyan szépségesszép mint még tavasszal, mikor utoljára láttam. :) Hajtányosok készülődnek. Vannak vagy hárman. A kis autószerű bordó izé is jelen van. Szerintem cuki. Somi szerint giccs.
Szandra is itt van. Ő évfolyamtársam. A szülei vasutasok. Jókat szoktunk beszélgetni a suliban, meg olvasgatni az Indóházakat, amiket Somi szokott nekem szállítani. :)
Szóval, várakozás, nézelődés: néhány másik mozdony megtekintése, stb. Irány a nyitott kocsik.
Rezét rááll a kocsikra. A bunkó erdész leszedi a fejünket.
Aztán, hoppá! Rezétnek levág a gőzszelepe! Kicsit túltöltötték. Percekig ömlik belőle a tejfehér gőz. Gyönyörű, fennséges látvány.
Utazunk, jó sokáig. Közben össze- futunk másokkal is. Néhol megállunk, várunk egy kicsit. Például az egyik ilyen megállás alkalmával vettem észre, hogy Gemencen új színterv lépett érvénybe: a terepszínű foltos. Aztán végül, mikor már összefagyott mindenki, megérkezünk Dunapartra. Ott vár minket a hajó. De mi nem megyünk vele, mert Rezéttel akarunk visszamenni. Kár, hogy kihagytuk, így utólag.
Na, aztán zötyögünk Pörbölyig. Megsimizzük a kocsik elé befogott pacikat. A lovaskocsizást sem próbáltuk ki, mivel nem vagyok túlzottan oda a lovakért, az az igazság. Aranyosak, de csak messziről, esetleg egy simi erejéig.
Ezek után megebédelünk, majd megnézzük a vasútmodell kiállítást. Nagyon tetszett. Főleg a kis gőzösök, meg az egyik folyó kialakítása. Amúgy teljesen nem értek hozzá, csak csodálom.
Aztán irány a pörbölyi vasútállomás. Megállunk egy váltónál. Somi magyaráz: függőleges téglalap, ha egyenesben áll; gyök felől vízszintes, ha kitérőben; csúcs felől pedig a kitérés irányába mutató nyilak. Majd egyszer csak valami furcsa nagy zörejt hallunk és ugrik egyet a váltó. Én meg hátra kettőt ijedtemben. Így a függőleges téglalapból vízszintes lesz, és egy újabb zökkenés kíséretében megint függőleges. A váltókezelői őrhelyre pillantva meglátjuk a vigyorgó baktert. Nagy vidáman megköszönjük neki a szemléltetést, aztán indulunk tovább.
Hát, hú, hogy most Pörbölytől Bátaszékig milyen szerelvénnyel mentünk... Azt hiszem Bhv-ban ültünk! Meg voltak By-ok is. Bátaszéktől Szekszárdig pedig az egyik kedvencem: egy BDzx-ben utaztunk. :)
És hát ennyi volt kis történetünk, hazaértünk.

Képek: http://picasaweb.google.hu/Dreamer920831/GemenciKisvasTiNap2008#

Melegszendvics paradicsommal és főtengelycsapággyal

Hozzávalók:
-2 szelet kenyér
-Csabai vastagkolbász
-Trappista sajt
-1-2 paradicsom
- Fáradtolaj
-MIB kuliból származó eredeti kopott román csapágy

Elkészítés:
Fogunk két szelet kenyeret, és megkenjük margarinnal. A csabai vastagkolbászból vékony szeleteket szelünk, és ráhelyezzük a kenyérre, majd annyi Trappista sajtot reszelünk rá, hogy beborítsa a szendvicsünket. A Német Demokratikus köztársaságban készült AKA Acosta Party Grillünkben, vagy magyar hamisított változatában sütjük, míg a sajt meg nem pirul a tetején. Míg a szendvics sül, a főtengelycsapágyat a fáradtolajban jól átforgatjuk. Végül fölszeleteljük a paradicsomokat.

Tálalás:
A paradicsomszeleteket egy kis tányérra ízlésesen elhelyezzük, és a MIB kuliból származó eredeti kopott román csapággyal együtt a melegszendvicsek mellé készítjük.

Jó étvágyat!

Makrománia III. - Vegyes képek